A munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,1 százalékkal mérséklődött, az idén júliusban kettővel kevesebb volt a munkanapok száma mint egy évvel korábban. A termelés az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Schindele Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető-helyettesének beszámolója szerint az ipari termelésben meghatározó súlyú járműgyártásban volt jelentős a visszaesés, de csökkent a termelés az élelmiszeriparban, a vegyiparban és az elektronikus fogyasztási cikkeknél is.
Hogy mi ennek az oka? A szakember szerint az okok csak részben magyarázhatóak az úgynevezett naptárhatással, többnyire minden olyan ágazatban visszaesés tapasztalható, amelyekben korábban növekedés volt jellemző. Vannak azonban ellenpéldák, olyan iparágak, amelyek ellensúlyozzák a csökkenést, ilyen például a kőolaj-feldolgozásban tapasztalt növekedés.
Júniusban szintén elmaradt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbitól, a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,3 százalékkal csökkent az előző hónapban. Az ipari termelés csökkenésére - éves összehasonlításban - a júniusit megelőzően márciusban volt példa, előtte ugyanakkor 2013 szeptembere óta, azaz 30 hónapig emelkedett az ipari kibocsátás.
A KSH szeptember 14-én teszi közzé a 2016. júliusi ipari termelés második becslését.
(Forrás:kereskedelmiszektor.hu, mti/Fotó:kamaraonline.juh, Twitter)