Bár a kiskereskedelmi szektor munkaerőhiányáról szóló hírek eddig főleg a külföldi tulajdonú élelmiszerláncokat érintették, a szakmai szervezetek szerint immár a nagy, hazai - szövetkezeti és franchise -hálózatok is sarokba vannak szorítva a helyzet miatt.
A nemzetközi láncoknál, az átlagot nézve magasabbak a bérek a hazaiakhoz képest, amit csak megfejel, hogy a nagy külföldi hálózatok többsége két számjegyű béremeléssel reagált a tavalyi évtől kezdve az egyre feszítőbb munkaerőhiányra. Így például idén júliustól a Lidl 15 százalékos bérfejlesztést nyújtott minden fizikai dolgozójának, a Tesco átlagosan 11 százalékos, az Auchan és a Spar pedig 10-10 százalék körüli mértékben emelte alkalmazottai többsége - elsősorban az áruházi dolgozók - fizetését.
Hozzájuk képest a Coop, a CBA és a Reál csak szerényebb, a kötelező minimálbér emelés mértékét belőve, 5 százalék körüli volumenben emelte a dolgozói kereseteket 2016-ban, a Coop hálózata konkrétan 5,4 százalékkal - mondta a Napi.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Ezen felül kompenzáció alig volt: jellemzően csak - területenként és bolttípusonként eltérő mértékben - kisebb, "mellékes" juttatásokat kaptak a hazai hálózatok dolgozói.
Nem lehetnek örökké röghöz kötve
Sáling szerint a magyar üzletláncok eddig azért lehettek kevésbé érintettek a munkaerőhiány miatt, mert üzleteik többsége kistelepüléseken működik, ahol a dolgozók mentalitásukból fakadóan, nehezen mozdulnak, így alacsony volt a fluktuáció. Emellett faluhelyen, a rövidített nyitva tartás miatt jelentős számban részmunkaidős dolgozókkal is át lehetett hidalni a munkaerőproblémákat. Ám úgy látja, mostanra már arrafelé is "kinyílt az emberek szeme". Az elvándorlás nem csak a határon túlra irányulhat, szerinte vidéken a legnagyobb csábítást az ipari parkok jelentik, ahová a kiskereskedelmi kereseteknél 20-30 ezer forinttal több elérhető bérért egyre többen mozdulnak meg. Emellett már a nemzetközi láncok is elszívó hatást gyakorolnak amagasabb juttatások miatt.
Úgy látja, előbb-utóbb a hazai hálózatok is látványosan béremelési kényszerbe kerülhetnek. "Felsőbb" szinten további feszültségforrást okozhat, hogy ezeknél a láncoknál általános gyakorlat, hogy nem vezető beosztású, de kiemelt alkalmazottaik - például osztályvezetők, csoportvezetők - átlagosan csak 3-5 ezer forinttal keresnek többet, mint a fizikai beosztottak.
A "nemzeti" boltláncok hátrányba is kerülhetnek
Hasonlóan látja a helyzetet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is, aki szerint az ágazatban nem csak szakmánként, hanem cégtípusonként nézve is óriási eltérések lehetnek a munkaerő-piaci helyzetet nézve.
Részletek: napi.hu/Kép: FreeImages